Klevei Anna VIII. Henrik legsikeresebb – és legkevésbé ismert – felesége volt. De egyértelműen a legokosabb.

Ha el akarnánk dönteni, hogy a hatból melyik felesége volt a legjobb VIII. Henriknek, akkor gondban lennénk. Talán Aragóniai Katalin (első feleség) kerülne ki győztesen, aki nem volt hajlandó harc nélkül elválni. De az is lehet, hogy a tüzes és ambiciózus Boleyn Anna (második feleség), aki bármit megtett a továbbjutás érdekében. Csodálhatjuk a csendes, de éber Seymour Johannát (harmadik feleség), együtt érezhetünk a dühöngő tinédzser Howard Katalinnal (ötödik feleség), de lenyűgözhet minket az együttérző Parr Katalin (hatodik feleség) is.

Ebben a színes hölgykoszorúban gyakran elvész az angol király negyedik felesége, Klevei Anna, aki megszökött családjától, hogy elkerüljön egy boldogtalan házasságot, és megragadta annak lehetőségét, hogy a lehető legjobb életet élhesse. Ismerjük meg most az ő történetét.

Klevei Anna (1515-1557) / Hans Holbein

VIII. Henrik a negyedik feleségét keresi

Henrik király már három házasságon volt túl, és született egy fia és két lánya is, de ők nem lettek olyan fontos személyek – Henrik életében sem –, hogy említésre kerüljenek. Az ideális feleségnek kikiáltott Seymour Johanna halála után tanácsadói azt javasolták a királynak, hogy házasodjon újra. Ez azonban nem volt olyan egyszerű, hiszen mindenkinek más érdekei fűződtek a házassághoz, így egyáltalán nem volt lényegtelen, kit választ a király. A boldog házasságra és a férfi örökösökre törekvő Henrik annak ellenére, hogy eddig három sikertelen házasságon volt túl, minden szülő számára izgalmas választási lehetőséget kínált, főként olyan szülők esetében, akik politikai párkeresésre törekedtek lánygyermekük számára. S bár férjként elért korábbi eredményei nem ezt mutatták, de Henrikről többen is azt állították, hogy romantikus. Minisztereit ezért messze földre küldte, hogy olyan menyasszonyt keressenek, aki szíve és nemzete szükségleteinek egyaránt megfelel. Több lehetséges menyasszony is képbe került, de amikor a király meglátott egy Hans Holbein által festett portrét Annáról, akkor tudta, hogy őt szeretné feleségül venni. A portré nem véletlenül készült el a klevei hercegnőről, és került a király elé. Thomas Cromwell, VIII. Henrik főkancellárja keze volt benne, ő politikai okokból sürgette a király német protestáns hercegnővel való eljegyzését. Cromwell már korábban követeket küldött a klevei hercegségbe, hogy érdeklődjenek a két hercegnő, Anna és Amélia iránt. Így tehát az összes jelölt közül Klevei Anna lett a kiválasztott, a 24 éves németországi hercegnő, akinek protestáns családja jó szövetségesnek tűnt Anglia számára.

"Sokkal kevésbé szeretem"

Az Anna szépségéről szóló beszámolók a legjobb esetben is reménykeltőek voltak. Bár azt nem igen lehetett tudni, honnan tudják, hogy nézett ki a fiatal hercegnő. Hiszen az volt rá a jellemző, hogy mindig súlyos fátylat hordott, ami takarta a külsejét. Annát szerény lánynak nevelték, és sok tényező nehezítette a királlyal való megállapodást. Egyrészt Anna nem tudott franciául, vagy latinul, de ami a legrosszabb: angolul sem. Anna írni és olvasni csak németül tudott, és nem volt olyan művelt és kifinomult, mint elődei. Viszont többen is szerénynek és erényesnek írták le, és ez sokat segített a megítélésében. Anna külseje és modora lenyűgözte mindazokat, akik találkoztak vele korábban.

Henrik királyt is elvarázsolta a portrén meglátott Anna, és így hivatalos ajánlatot tett. 1539. október 4-én aláírták a házassági szerződést, és Anna ezt követően útnak indult Angliába.

A Henrikkel való első találkozása katasztrófa volt. A király udvarias és előzékeny volt a nővel, de amint menyasszonya nyugovóra tért, felbőszült. Ő nem látta meg azt a szépséget, amit más férfiak állítottak róla. Azt, hogy Annának mi volt az első benyomása leendő férjéről, nem lehet tudni. Ám, ha belegondolunk abba, hogy a férfi kétszer idősebb volt nála, nehéz elképzelni azt, hogy boldog asszonyként hajtotta álomra a fejét.

Henrik és Anna végül 1540. január 6-án házasodtak össze, mindössze öt nappal az első találkozásuk után. A királyt egyáltalán nem nyűgözte le a nászéjszakája, és azután azt mondta: „Most sokkal kevésbé szeretem!”

VIII. Henrik, forrás: Hans Holbein

Anna sosem mutatta ki ennyire nyíltan a férjével szembeni érzéseit. Az viszont mindent elmond, hogy a korábbi feleségekkel ellentétben ő nem harcolt a királlyal, amikor az érvényteleníteni akarta az esküvői fogadalmukat. Valószínűleg ő is szabadult volna ebből a házasságból. Mindössze hat hónap alatt ez be is következett.

Nagylelkű támogatás

Anna sikerének titka egyértelműen az ambíció hiánya volt. A fiatal nő sosem úgy tekintett magára, mint Henrik királynőjére, hanem inkább testvéri szeretetet táplált iránta. A levelezésben például bátyként és húgként szólították egymást, és ez a kapcsolat sokkal erősebb volt, mint egy szerelmi kapcsolat. Így Anna idővel minden nő fölött állt az angol királyi udvarban. Ahelyett, hogy a válás után visszament volna családjához, Angliában maradt, ahol nagylelkű támogatást kapott a királytól, saját tulajdona volt, kedve szerint élte életét, és élvezte a szabadságot. Anna végig jó viszonyban maradt Henrikkel, és gyermekeivel, a király családja tiszteletbeli tagjának tekintette, és gyakran meghívta őt az udvarba. Habár nagyon fiatalon, 41 évesen meghalt, mégis túlélte a királyt és az összes többi feleségét is, az élete pedig haláláig kényelemben telt.

Forrás:

wikipedia

Felső kép: Hans Holbein festménye. A fotó forrása: Foister, Susan (2006) / Wikimedia Commons